Történeti áttekintés, a tájfutó térképek rajzolása

    A térképhelyesbítők a terepet bejárva, a tájfutók szemszögéből minősítik a tereptárgyakat, erről a terepen egy ceruzarajzot készítenek. Ezután a jelkulcsi szabványnak megfelelő jelekkel nyomtatásra alkalmas térképet rajzolnak.

Terepi ceruzarajz fóliára

A terepmunkáról készül egy színes piszkozat, amely a végső tisztázati rajz alapját képezte.

Piszkozat színes tussal a terepi rajzról, pontszerű, vonalas jelek és növényzet körvonalak

Piszkozati szinezés ceruzával a terepi rajzról, területi jelek

1970-90-es években a nyomtatáshoz színrebontott tisztázati rajzokat kellett készíteni, tehát minden színnek, illetve árnyalatnak külön rajzot. A színkitöltéseknek un. maszkot, foltrajzot.

A rajzot 70-es évek elején asztralon (acetát alapú, elég vastag) fóliára, az anyagba bemaródó „K” tussal készítettük. A 80-as évektől a könnyebben kezelhető, vékonyabb poliészter alapú fóliára, normál tussal, csőtollal rajzoltunk.

Csőtoll, vonalzó, görbevonalzó

Tusrajz a fekete színnek megfelelően (sikrajz)

Tusrajz a barna színnek megfelelően (domborzat)

A felületi szinekről (sárgák, zöldek) minden árnyalatról külön foltrajzot (maszk) kellett készíteni, tehát gyakran 6-8 félét.

A világos zöld maszkja

    Ezekből a többnyire 1:10 000 méretarányú fázisrajzokból fényképészeti úton készültek el az ofszet nyomtatáshoz való nyomólemezek.
A nyomólemezekről pedig ofszet töbszínnyomó gépen a térképnyomat.

Ofszet négyszínnyomógép

A nyomtatott színes térkép

A számítógépek megjelenésével kezdetben általános grafikus programokkal próbáltak térképet rajzolni a helyesbítők. A svájci Hans Steinegger 1988-ban kezdte fejleszteni, kifejezetten tájfutótérképek rajzolására az OCAD (Orienteering CAD) nevű programot. Halála után 2005-től tájfutók átvették a céget, és folytatódott a fejlesztés. Itt lehet részletesebben olvasni a program történetet. Hazai vonatkozás, hogy Zentai László elsők között vásárolta meg az OCAD 2.0 verziót, és rajzolta meg vele idehaza elsőként a Lajosforrás térképet 1990-ben.

A terepmunka bevitele az MS-DOS operációs rendszerű számítógépbe kezdetben digitalizáló táblán történt, a táblára helyezett terepi rajzot egy elektronikus tollal kellett „megrajzolni”.

Digitalizáló tábla

Később a Windows program használatával lehetővé vált a terepi rajz szkenner segítségével történő bevitele, és a képernyőn háttérképként való kezelése.

Szkenner

Az OCAD közben nemcsak tájfutó, hanem professzionális térképészeti szoftverré nőtte ki magát, több a terepmunka előkészítéséhez, pályakitűzéshez, nyomtatáshoz kapcsolódó funkcióval. Éves licenszet lehet vásárolni hozzá, a legolcsóbb 144 CHF, mintegy 60 000 Ft.

Időközben a közösségi alapon fejlesztett ingyenes nyílt forráskódú szoftverek egyre elterjedtebbek, és jobbak lettek. A tájfutást is elérte ez a közösségi mozgalom, 2012-ben elkezdődött az OpenOrientering Mapper fejlesztése, a német Thomas Schöps és Kai Pastor vezetésével. Mint a nyílt szoftverek általában, az OOM is működik többféle operációs rendszeren, sőt Androidon is. 2014-től az Androidos verzió okostelefonra vagy tabletra telepítve, belső vagy külső GPS segítségével terepmunkára is alkalmas.