A 2020. évi Normáltávú Országos Egyéni Tájékozódási Futó Bajnokságot a Pécs melletti Jakab-hegy térségében rendezték. A verseny térképe idehaza az első lézerszkennelt alapanyagokból készült országos bajnoki térkép.
Kiválasztottam a terep 0,85 km2 méretű darabját, amely a térkép névadója, a Jakab-hegyet körülvevő Avar-gyűrű térségét ábrázolja.
Kiválasztottam a terep 0,85 km2 méretű darabját, amely a térkép névadója, a Jakab-hegyet körülvevő Avar-gyűrű térségét ábrázolja.
A térképkészítés alapanyaga 1980 és 2020 közt az 1980-ban készült 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép volt.
EOTR 1980 vs TÉRKÉP 1990
EOTR 1980 vs TÉRKÉP 2003
2020-ban lézerszkennelés alapján készült a térkép
EOTR 1980 domborzat vs lézerszkennelésből készített domborzat
Ezt a térképrészletet Dénes Zoltán készítette. A fenti, 0,85 km-es darabbal a terepen 38 munkaórát töltött, és a rajzolásával 25 órát. Ezek szerint, ezen a terepen, ezzel az alapanyaggal 1 km2-en a terepi munkára 45 óra, és utána a rajzolásra 30 munkaóra kellett a térkép készítéséhez.
Nézzük milyen alapanyagokat lehet generálni a lézerszkennelési adatokból.
 |
| Domborzatárnyékolás, ÉNy-i (315°) irányból |
 |
| Lejtőszög ábrázolás (45°), minél meredekebb annál sötétebb |
 |
| Szintvonalak 1 méterenként |
 |
| Növényzet, a magasság szerint osztályozva, a sárga nyílt, kopár terület, a fehér 3 méternél magasabb fák, a zöldek a köztes magasságú növényzet, nem azonos a tájfutó térkép zöldjeivel |
Lejtőszög ábrázolás vs vonalas és pontszerű dolgok a térképen, minden látszik, "csak" fel kell keresni és minősíteni a tereptárgyakat
Az 1 méterenkénti szintvonalakon is sok vonalas és pontszerű tereptárgy kirajzolódik
Növényzet alapanyag vs a térkép növényzet ábrázolása
Az alapanyagokból a terepi bejárás és minősítés után megrajzolt térkép
 |
| A sáncrendszer a levegőből (fotó: Anikó, Pinterest) |
 |
| A sánc átvágása (fotó: KOSZALO.hu) |
 |
| A sánc dombháta (fotó: turistamagazin.hu) |
A földsáncról a Wikipédián, fényképekkel.
 |
| A sánc alulról (fotó: Wikipédia) |
Régészeti célból a földsáncról már korábban is készült lézerszkenneres felmérés.
 |
| A régészeti kutatások területe (fotó: Magyar Régészet 2016 ősz) |
A lézerszkennelt alaptérképek használata mérföldkő a tájfutó térképezés történetében! Óriási jelentőségét ma még nem könnyű helyén kezelni!
VálaszTörlésAz első benyomások zavarosak, ambivalensek lehetnek. Különösen úgy, hogy tudunk skandináv példákról, ahol terepi helyszínelés nélkül is alkalmaznak lézerszkennelt anyagokat tájfutáshoz.
Minek ez a sok szintvonal remegés? – teszik fel a kérdést, akik a felesleges részletek eszkalációjától, a térképolvasás elnehezülésétől tartanak.
Őket szeretném megnyugtatni. Ez az új technika összehasonlíthatatlanul pontosabb domborzati képet ad a terepről, mint a rendelkezésünkre álló fotogrammetrikus EOTR térképek adhatnak. A légifotók készítésénél a technikai korlátok mellett ott vannak a felhővel takart foltok, a beláthatatlan mély völgyek, árnyékos helyek. Legfőként pedig a kiértékelő szubjektivitása, a feszített norma és az a hátrány, hogy ezek az állami alaptérképek messze nem a tájfutó követelmények kielégítésére készültek.
Tájfutó térképnek mindent kell ábrázolnia, amennyi a versenyző tájékozódását segítheti, vagyis ami futás közben észre vehető. Többet természetesen nem. A helyesbítőnek most már az lesz a dolga, hogy a felesleges részleteket leszedje, az 1 méteres szintvonalak alapján meghatározza, hogy fussanak az 5 méteres kontúrok. Méricskélések nélkül helyre teheti az objektumokat, csak minősítenie kell azokat.
Ez ma még több időt vesz el, mint a sokszor felhasznált térképek „átvizsgálása”.
1963-ban az első friss légifotó-kiértékelt Honvéd kupa térképen meglepetésre Szarka Ernő győzött. Jó eredményét azzal magyarázta, hogy követni tudta a pusztavacsi bucka terep kusza, vibráló szintvonalait.
Korszerű térképhez új tájékozódási technika kell. Aki haladni akar, annak tanulnia kell. Térképésznek, versenyzőnek egyaránt.